Béke és Szeretet – szivárványhíd
Ez egy korábbi történet. Még 2017 november 1-én voltunk a temetőben a
párommal, Krisztinával és anyukájával, Rózsikával a sírokat megnézni, és
elmondtunk egy imát az Ősökért. Késő délután volt, és a nap már alacsonyabban járt,
dél-nyugaton. Ahogyan a Mecsek felé néztem
- az egész hegyet átívelő – szivárványt láttam. Gyönyörű volt, én még
soha sem láttam a halottak napján szivárványt az égen. A lányok is elbűvölve
nézték.
És jött hozzá az üzenet: Ez a Béke és a Szeretet
hídja. Új módszer a mai naptól, a konfliktusok feloldására.
Krisztina és Rózsika nagyon sok életen át volt szoros kapcsolatban. A
mostani anya-lánya kapcsolat is ennek megfelelően számtalan kihívással van
„megspékelve”. Ezek feloldása eddig nem járt teljes sikerrel.
A Csoport munkájában számtalan ilyen helyzettel találkoztunk az elmúlt
20 év alatt. Ilyenkor mindig megkerestük a konfliktus sztoriját, és átírtuk
azért, hogy a béke és a szeretet vegye át a szerepet az ellentétek egymásnak
feszülése helyett.
A Teremtő segítségével eddig ez a technika kiválóan működött.
Természetesen ilyenkor elkerülhetetlenül fel kellett deríteni és „kibogozni”
azt, hogy mi okozta a feszültséget. Mondani se kell, hogy maga a felderítés és
a régi történet felelevenítése magában hordozza egy nagy adag feszültség
keletkezését is. És nem mindenki tudja-tudta nyom nélkül „átírni” önmaga
érzéseiben ezt a helyzetet.
Az új technika ezen segít átlépni.
Nem kell a konfliktust felderíteni,- kimazsolázni, elég az az érzés,
hogy: most kellene valamit tenni, mert nem vagyok harmóniában azzal a
személlyel, akiről szó van. És az okok keresése helyett azonnal a Béke és Szeretet szivárványhíd segítségével
az egész folyamat végére érkezhetek, ha elgondolom, hogy ezt választom:
Béke és Szeretet!
És ezt tudatosan adom magamból. Persze én
is a Teremtő Istentől kapom, hiszen ez az Isten alaptulajdonsága, jellemzője.
Ez már két éve történt. Az eltelt idő alatt már sokaknak sikerült
„elkapni a fonalat” és megoldani egy-két feszültséget.
De nem vált még a Csoportban se általános megoldó technikává. Pedig
milyen egyszerűnek látszik.
Hiszen nem kell más:
-
csak önmagam
gondolatait kell féken tartani és
-
nem az okokat, és
saját igazamat keresni, és
-
magamat
felmenteni, és
-
a másik embert
hibáztatni, és
-
azonnal
kinyilvánítani, hogy nem én tehetek róla….
Hát ez az…. Az Egóm…. aki mindig számon tartja azt a lehetőséget,
amikor saját magam hibája helyett mást lehet hibáztatni, és azonnal elégtételt
lehet venni. Ez a vágy és ösztönös berögzült gondolati- és érzelmi minta
mindenkinél kéznél van. Működik akkor is ha nem hívom,- nem akarom,- nem is
gondolok rá. Ameddig észreveszem már végig is futott az egész láncolat, és
nyakig vagyok a mások hibáztatásában.
A Béke és Szeretet szivárványhíd
erre kínál megoldást. Persze… gyönyörű Földünkön ez sincs ingyen… mindennek
megvan az ára.
Ebben az esetben nem kevesebb az ár,
mint a: tudatos odafigyelés.
Elhatározás és kontroll az eddigi gondolkodási mintám fölött. Nagy
lélegzet vétele mielőtt bármit is kimondanák, és közben az is kell, hogy
eszembe jusson…
ÉN MÁR ELHATÁROZTAM, HOGY:
A BÉKE ÉS SZERETET SZIVÁRVÁNYHÍDJÁT
ALKALMAZOM AKKOR, HA VALAMI KONFLIKTUST „VARÁZSOL” ELÉM AZ EGÓM…
Mindenkit megnyugtatok, az Egó tud
varázsolni.
Nem is gondolok rá, és nincs is szándékomban veszekedni, vagy
feszültséget kelteni, mégis amikor megszólalok – később saját magam is
megdöbbenve tapasztalom, hogy - már
megint egy régen lerágott csontot dobtam a köztudatba,…
A beszélgetés az addig békés csörgedezés helyett „felágaskodik”,
megfeszülnek az idegszálak,- és sokadszorra sem lehet megtalálni a megegyezést,
hogy akkor…és ott mi is történt valójában, és ki az oka annak… és kinek kellene
önmagát mérsékelni, stb.. akár századszorra sem.
Ilyenek vagyunk. Szinte mindenki. Kinek-kinek más és más a
vesszőparipája, de van… és működik.
Szerencsére már tudjuk, hogy milyen folyamtok játszódnak le ilyenkor.
A sokszorosan végiggondolt,- élt valós,- vagy vélt sérelmek olyan
beidegeződött érzelmi,- gondolat,- és cselekvési mintát hoznak létre, ami
automatikusan leszalad bennünk anélkül, hogy szándékos akarati impulzust
kellene elindítanunk. Mondhatjuk azt is, hogy ilyenkor a korábban működtetett
énünk automatikusan átveszi az irányítást, és végigfut az egész folyamat „idő-
és erő takarékosság jegyében” bennünk, hiszen ezt már százszor lerágtuk és mindig
ugyanarra jutottunk: nem én vagyok a
hibás….
Az Egó nagyon szereti ezeket a mintákat, és gyakran alkalmazza a
tudatos figyelem kikerülésével.
Így keletkezik az a mocsár,- fekete
dagonya, ami két ember között akár egy életen át is képes fenntartani ezt a
helyzetet, és nem engedi a kibékülést.
Az is gyakori, hogy már egyik sem emlékszik arra, hogy mi is a
kiindulási pont. Az előző életekben keletkezett mocsár esetében pedig
természetes, hogy:
senki sem emlékszik már semmire…. csak arra, hogy:
utálom és
pont,…. rá nézni se tudok,… a szeme se áll jól,… kiráz a hideg, ha a közelembe
kerül… stb…
A Béke és Szeretet
szivárványhíd erre ad megoldást.
De elszánt
akarat kell hozzá…. és ez is működik.
Megkérdezhetjük: mire jó ez? Miért nem jó a régi?
A Béke és a Szeretet önmagában is csodát tesz….
bennem, aki erre gondolok, vagy ezt sugározom ki.
A régi módszerrel pedig a sejtek egy része előbb utóbb
összecsomósodik, és betegséget okoz….
A Béke és a Szeretet
hatalmát mi megtapasztaltuk, és gyakoroljuk. Senki se gondolja, hogy mindig,-
és minden témában,- és helyzetben azonnal sikerül. Sajnos nem… de az akarat és
a gyakorlás meghozza a gyümölcsét, és itt is megtörténik a varázslat.
Ezt az ismeretet már rég óta mondogatom, de eddig nem
írtam le. Ma egy hete megjött a befejező gondolat hozzá.
Azért ilyen fontos ennek a leírása, mert maga a Teremtő legbelsőbb tulajdonsága tükröződik
ebben.
Békével tűri az idők kezdetétől az összes bukott
szellemiség, majd később a segítők tévedéseit, hibáit, és elnéző mosollyal szemléli
tekergéseinket, mert a benne lévő Szeretet ezt diktálja.
Ő maga, a
Teremtő a Béke és a Szeretet forrása.
Ezért hatékony ez a módszer, ha élünk vele.
Pécs 2019 05 20.
Szeretettel: István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése