Brüsszeli acsarkodás
Hallgatom a Kossuth rádiót
pénteken 8 előtt, Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad.
Ez már nem kétségbeejtő, ahogy a libik acsarkodnak
ellenünk: hanem nevetséges.
Harmat gyengék: attól is félnek, hogy mi
megszólalunk….
Nagyon el vannak keseredve, hogy a folytonos- mocskos támadás ellenére még
vagyunk… és milyen jól!!! Még a korona vírus is meghúzza magát nálunk, és
sokkal kisebb a kártétele annál, mint ahogyan a libiknél vágja a rendet.
Mondhatnám – ha helyén való volna – hogy: ki mint vet- úgy arat.
De Orbánnak még az arca sem
rándul. Ő már tudja, amit sokan csak tanulunk: úgy kell elfogadni az embereket minden
indulat nélkül,- amilyenek. Az indulat a harcban – politikában – csak félre
visz. A higgadt fej,- a lealacsonyodás elkerülése,- a saját feladat-mondandó
kiemelése,- ezek segítenek. Amint a retorikában tanítják!!! Bámulatos – ahogy
bemutatja….
Eszembe jut: minden egyszerű- egyben nagyszerű is,
mert Isten igazsága van benne. Ahogy azt a Természet tanítja.
Nemrég újból megnéztem a
Tüskevár filmet. Tutajos látcsővel figyelte a rétisast, amint a száraz fa
csúcsán ült. A szürke varjak, vércsék visongva keringtek körülötte… de a sas
rájuk se hederített. Méltósággal,- öntudattal végezte a maga dolgát – ott ült,
pihent.
Már a rómaiak is tudták ezt,
és a közmondás ma is él:
a SAS NEM KAPKOD
LEGYEKET….
Pécs 2020 05 16. Szeretettel:
István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése